Research projects 16b5cb1397496f2590dec6c16f05753bab2f892c1e324c7b5412a8b13a5758a4

Kutatási projekt

Gazdaságtörténet a jelenkorban

Egyetemi egységek

Gazdaságtudományi Kar
Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete

Hasznosíthatóság szintje

Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

Kulcsszavak

szocializmus, kapitalizmus, szociális piacgazdaság, magyar gazdaságpolitika, eladósodás

Kutatási projekt leírása

A kutatás a második világháborút követő magyar gazdaságtörténet elemzésére szolgál A magyar és kelet-közép-európai kutatásaink azt mutatják, hogy a világ eme részén nem fejlődés ment végbe- kitérővel, hanem egy hibás irányba elindult kísérlet korrekciójára került sor. A kelet-európai és így a magyar társadalmi fejlődés egy zsákutcás irányba ment el, ahonnan nem volt más út: vissza kellett térni a kapitalista gazdaságfejlesztésre. Az átállás, a Kompország gazdaságának átállítása 1945 után a szocialista igényekre, majd ismét a nyugat-európai versenyképességi szintre, óriási pazarlásokkal járt. Emberben, reál-erőforrásokban egyaránt. Más szóval, nem „terelőúton”, hanem tévúton voltunk. 1956 fontos fordulópont volt a politika-történet mellett a gazdaságtörténetben isAz 1956-ot követő időszakban már a gazdaság változásait nem a lakossági megszorítások-beruházási megszorítások ciklusossága jelentkezett, hanem a beruházási szükségleteknek a fizetési mérleg terhére történő biztosítása sajátos magyar problémák gyökere a devizakérdés kezelése volt. A konvertibilitás megvalósításának elmaradása téves pályára vitte a mechanizmus reformot. A párt- és állami vezetés csak forintban gondolkodott. Nem vette figyelembe a deviza-hatásokat. Valutánkat nem a piaci folyamatokkal összhangban értékeltük fel, s ez kedvezőtlen hatással volt a kereskedelmi mérlegre, viszont jótékonyan csökkentette az inflációs nyomást. Pontosabban: konvertálta az inflációt fizetési mérleg-problémává A korabeli szakmai elit- saját pozíciója megőrzése érdekében - igyekezett eleget tenni a politika - a párt-elit - elvárásának, hogy ne jelentkezzék belpolitikai feszültség az életszínvonal esetleges romlásával, s ezt ne használhassák ki a moszkovita szárny politikusai a hatalom esetleges visszaszerzésére a pártban folyó belharcok során. Ezzel csak elnapolta a problémák megjelenését, hiszen a felhalmozódott adósságok már-már a csőd szélére sodorták az országot. Kiútnak az IMF –be való belépés mutatkozott, amit a politika engedélyezett, a szovjet nemtetszés ellenére is. Más útja az elitnek a hatalomban maradásra ugyanis nem volt. 1982-től megkezdődött az ország külső irányításának áthelyeződése a moszkvai központból a nyugati pénzvilág centrumaiba. A Kádár-rendszer súlyos örökséget: a deviza-függést, a felborult államháztartási egyensúlyt, a szennyezett környezetet, a társadalom leromlott egészségi állapotát és a szabad tőkék (megtakarítások) szinte teljes hiányát hagyta ránk. Az ország sikertelen két évtizedének alapvetően ideológiai magyarázata van. Az első ok, hogy az elmúlt rendszer nem tűnt olyan rossznak, hiszen korlátozott lehetőségeket biztosított az anyagi gyarapodásra, s létbiztonságot adott. . Ez a helyzet folyamatosan visszahozta a hatalomba azokat a politikai erőket, amelyek a korábbi baloldal örökösei voltak. Ezek a politikai erők azonban fundamentalista piaci politikát követtek. A rendszerváltás után a szociális piacgazdaság-populistának bélyegzett- modellje , és a liberális piacgazdaság modellje mérkőzött egymással. . A megörökölt –és esetleg gyarapított- államadósság vagyoni fedezete ciklusról ciklusra csökkent. helybenjárást eredményezett a rendszerváltás.

TUDOMÁNYÁGAK

Közgazdaságtudomány