Rólunk

A projekt általános célkitűzése: Hódmezővásárhely-Szeged kiemelt növekedési zóna tudástranszfer, tudásmenedzsment gyakorlatának kialakítása a Szegedi Tudományegyetem quadruple helix modell alapú gazdasági- és társadalmi pozicionálásával.

A tudományos és technológiai fejlődés generálta felhalmozódó tudástőke napjaink meghatározó tényezője a gazdasági térségek fejlődési versenyében. Adott gazdasági régió versenyképességét alapvetően befolyásolja, hogy képes-e a tudásbázisaként definiálható egyetem, illetve az egyetem-gazdaság-társadalom együttműködésben rejlő innovációs potenciál kihasználására, kiaknázására. Az egyetemre a tudásintenzív és innováció orientált fejlődési folyamatokban tehát kitüntetett szerepkör hárul, mely pozíciót megfelelő kritériumok teljesülése és proaktív kiküszöbölése révén tudja sikeresen betölteni. A Szeged-Hódmezővásárhely növekedési zóna vonatkozásában a Szegedi Tudományegyetem számára az innovációs mozgatórugó szerepkör elérésének kulcstényezői:

  1. transzdiszciplináris, az ipari és gazdasági szereplők által megtestesített ágazatokat szem előtt tartó, partnerségre épülő kutatási módszerek megléte és alkalmazása
  2. társadalom érdekelt innovációk közvetítése, megjelenítése és erősítése
  3. tudáshálózat középponti szerepkörének betöltése, ahol a vállalati-kormányzati-civil szektor szervezetei az egyetemi kutatói csoportokkal és egymással működnek együtt konkrét fejlesztések megvalósulása érdekében

A Szegedi Tudományegyetem által kitűzött szerepkör elérése a kulcstényezők kialakítása és működtetése folyamatának eredőjeként lehetséges. A Szegedi Tudományegyetem olyan külső partneri együttműködési rendszerbe ágyazott szervezetként kíván működni, melyben a szellemi potenciál hatékony kiaknázása és a tudástőke bővítése komplex tudásmenedzsment folyamatba ágyazottan fejleszti

  • az egyetemi által előállított tudás piaci termékké történő transzformálását
  • kutatási eredmények gazdasági hasznosítását
  • nemzetközi és hazai partnerségi kapcsolatait, együttműködési formáit

Szegedi Tudományegyetem (konzorcium vezető)

A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik vezető kutatóegyeteme, a minőségi felsőoktatás elkötelezettje. A dinamizmusáról és alkalmazkodóképességéről ismert intézmény stabilitását a helyesen felépített rendszerek és azok kiváló működése garantálja. A legkülönbözőbb tudományterületeket integráló universitas az oktatási, kutatási, innovációs, pályázati, egészségügyi és szolgáltatási tevékenységei révén elismert, nagy presztízsű szereplője a magyar felsőoktatásnak. Az integráció nyomán tapasztalható együttműködés eredménye a kihívásoknak megfelelni képes egyetem, melynek sikerei és elismertsége egyaránt szól a tudomány iránt érzett felelősségtudatnak és az egyetemi polgárság teljesítményének.

Az universitas jelmondata – „Ahol tudás és szándék találkozik” – nem jelent mást, mint a felkészültség és a tettvágy együttes hatékonyságát. Az egyetem polgárságát összekötő célok eredője közös: a tudomány hatékony művelése és átadása.

A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban SZTE vagy Egyetem) által ellátott tevékenységi kört az alapokmány tartalmazza. A három alapfeladat az oktatás, a kutatás és a gyógyítás. Az egyetemen 2014-ben 12 Karon folyik az oktatás és kutatás, az egészségügyi ellátás pedig a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ feladata.

A Szegedi Tudományegyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan feladata a nemzetközileg is versenyképes kutatás művelése, a kutatóegyetemi jelleg megőrzése.

Az egyetem kutatási tevékenysége nemzetközi szinten jelentős, hazai mércével meghatározó jelentőségű.

2010-ben a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyerte el három esztendőre a kutatóegyetemi címet. E státuszt az Oktatási és Kulturális Minisztérium azoknak a jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végező felsőoktatási intézményeknek ítélte oda, amelyekben meghatározó a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás, valamint a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, továbbá mind a kutatás, mind a képzés területén széleskörű nemzetközi együttműködéseket folytatnak. 2013-ban a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, és a Debreceni Egyetem mellett a elnyerte a „Kiemelt felsőoktatási intézmény”, valamint „Kutatóegyetemi” kiválósági címet, ami azoknak a felsőoktatási intézményeknek adható, amelyek több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásokkal, valamint tudományos eredményekkel rendelkeznek, amelyekre alapozva az intézmények a nemzetstratégiai célok megvalósításában meghatározó szerepet töltenek be, és a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban jelentős előrelépésre képesek, továbbá a nemzetközi hallgatói mobilitásban való részvételük kiemelkedő.

A Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) való közös munka eredményeként az egyetem négy karán 14 MTA által támogatott kutatócsoport, illetve 2011 óta 5 MTA Lendület-kutatócsoport működik.

Az egyetem kiemelt kutatási területei: neurobiológia, preklinikai farmakológia, klinikai farmakológia, genetika, nanotechnológia és anyagtudomány, lézerfizika, szoftverfejlesztés, biotechnológia és környezettechnológia, valamint az immunológia. Ezeken a területeken közel 2.500 kutató és oktató folytat nemzetközi szinten is jelentős, a hazai viszonylatban pedig meghatározó kutatási tevékenységet.

Az intézmény kutatói az elmúlt 5 évben hozzávetőlegesen 50 000 közleményt jelentettek meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve konferenciák keretében. Jelentős az ipari partnerek kutatás-fejlesztési igényeinek teljesítése érdekében végrehajtott kutatási tevékenység, mely az elmúlt 5 év során összesen 4 174 millió Ft bevételt jelentett. Egyetemünk szabadalmi portfóliójában több mint 40 szellemi alkotás található, melyek közül számos már üzleti hasznosításra került licencia megállapodásokon, illetve az erre a célra alakult spin-off vállalkozásokon keresztül.

Az egyetemi-ipari együttműködések, valamint a szellemi alkotás portfólió menedzselését a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság látja el, ahol az Igazgatóság szakemberei a kutatókkal közösen az iparjogvédelmi (újdonságkutatás, szabadalmaztathatósági vizsgálat, iparjogvédelmi tanácsadás, stb.) és üzleti kérdésekben (piackutatás, üzleti terv készítése, marketing terv készítése) segítik elő a találmányok hasznosítását. Az elmúlt évek munkájának köszönhetően az egyetem olyan nemzetközileg is meghatározó külföldi és hazai vállalatokkal alakított ki kutatás-fejlesztési együttműködéseket, mint például a Richter Gedeon, Egis, Teva, Ericsson, GE Healthcare, Nokia, MOL, Magyar Telekom és Solvo Biotechnology. Ezen együttműködések hozzájárulnak az Egyetem nemzetközi szinten történő folyamatos fejlődéséhez, hiszen csak így biztosítható a versenyképes tudásteremtés és tudáshasznosítás, amelynek előfeltétele a nemzetközi versenypiacon történő működés, a tudósokért, diákokért, kutatási megrendelésekért folyó nemzetközi versenyben való helytállás, más egyetemekkel, az üzleti szférával, a privát kutatóhelyekkel és a szakértői szolgáltatásnyújtókkal együttműködésben megvalósított hálózati működés.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatának jogi státusza: Helyi önkormányzat (KSH 321), amely a 2011. évi CLXXXIX. törvény; a 2011. évi CXCV. törvény; a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat.

A törvény által meghatározott, a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok a (1) településfejlesztés, településrendezés, valamint a (13) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok. A településfejlesztés keretében Hódmezővásárhely 2014 folyamán készítette el a 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet alapján a Településfejlesztési Koncepciót (TK), az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS), valamint a két dokumentum közös megalapozó vizsgálatát.

A város gazdasága a rendszerváltást követően átalakult, a régi nagy állami vállalatok helyén jellemzően több kisebb-nagyobb vállalkozás jött létre. A városban meglévő szaktudás és ipari kultúra nem veszett el, de a munkahelyek száma csökkent. Sajnálatos módon a városban nem valósult meg olyan nagyobb külföldi zöldmezős beruházás, amely új tevékenységeket honosított volna meg a városban és jelentős számú munkahelyet teremtett volna. A város sokáig problémás megközelíthetősége már a múlté, így egy nagyobb foglalkoztatónak a városba csábítása (illetve ennek feltételeinek megteremtése) stratégiai cél.

A külső tőke vonzására alapozó növekedés mellett fontos, hogy a város meglévő gazdasági szövete is fejlődjön, erősödjön, és belső forrásokból is tudjon növekedni, fejleszteni, munkahelyeket teremteni. A gazdaságfejlesztés területén is ugyanolyan innovatív, komplex szemlélet alkalmazása szükséges, mint például a már említett integrált oktatás kialakítása, illetve az EVP esetében alkalmazott a város.

A gazdaság fejlesztése során dilemmaként fogalmazódhat meg az, hogy a város a vállalatok növekedését vagy a foglalkoztatási hatásukat erősítse, hiszen e két cél nem feltétlenül jár együtt, bár egymást erősítik és a város mindkét hatásból profitál. Ezért az egyes szektorokra szabott, a helyi gazdaság szereplőivel egyeztetett célokat és fejlesztéseket szükséges megfogalmazni. A városnak rövidtávon mindenképpen kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az ágazatokra, amelyek a legjelentősebb növekedési és foglalkoztatási hatással bírnak. Ám ezek mellett a növekedési potenciállal bíró jelentős foglalkoztatókat, a foglalkoztatási potenciállal rendelkező növekedő cégeket, valamint az újonnan induló, innovatív, jelentős növekedési és/vagy a távolabbi jövőben foglalkoztatási potenciált megtestesítő vállalkozásokat sem veszítheti el a látóköréből.

A fejlesztendő szektorokat tekintve kiemelt figyelmet kaphat a kerámiaipar, a textilipar és a gépgyártás (különösen a precíziós műszergyártás, az orvosi műszergyártás, és az alumínium feldolgozás). Hódmezővásárhelynek a megyei jogú városok közt mindenképpen sajátságosnak mondható gazdasági szerkezetéből fakadóan azonban a mezőgazdaság is jelentős figyelmet érdemel, valamint a turizmus, amely ugyan nem játszik jelentős szerepet a város gazdaságában, ám egyedi turisztikai profil és megfelelő színvonalú kínálat kialakítása révén erősebb szerepe lehet a foglalkoztatásban.

Fontos elv a gazdaság fejlesztése során, hogy a város ne csak a vállalkozások versenyképességét és a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyek teremtését tartsa szem előtt, hanem a meglévő munkahelyek minőségének javítását, a strukturális foglalkoztatási problémák enyhítését, a munkaerőpiacon belüli mobilitás növelését is. Ehhez szükséges a helyi gazdasági szereplőkkel, valamint a képző intézményekkel való sokkal intenzívebb együttműködés, a közvetlen kapcsolat és kommunikáció feltételeinek szervezeti kialakítása.

Hódmezővásárhely ezért fogalmazta meg a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiájában a Befektetés a gazdaságba stratégiai célt, és ennek érdekében a város egy komplex gazdaságfejlesztési stratégiát és az ennek megvalósítására képes szervezeti megoldást alkot meg. Ezen gazdaságfejlesztési stratégia első lépése a jelen projektben való részvétel, a térségi intézményrendszer fejlesztése és a Szegedi Egyetem adottságaira és potenciáljára való építés.

A város kezdeményezésére jött létre az immár a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ szervezeti egységeként működő Egészséges Vásárhely Program (EVP), amely 2008-as létrejötte óta fontos szerepet tölt be a város életében különféle szűrőprogramok és az egészségtudatos életmódot népszerűsítő rendezvényei és programjai által. Mára az EVP országosan egyedülálló, egyes területeken nyugat-európai átszűrtségi arányokat elérő szervezetté vált, amely komoly tudásbázist és tapasztalatot halmozott fel a szűrőprogramok megszervezése és lebonyolítása terén. Az EVP nagymértékben épít a minél szélesebb intézményi együttműködésre és a programelemek megvalósításában a kórházon és a háziorvosokon kívül részt vesznek a szociális ellátórendszer egyes intézményei, valamint az oktatási-nevelési intézmények is. A jövőben a város gazdaságfejlesztésének egyik fókuszterülete a minőségi munkahelyek kialakítása, és ennek részeként cél az EVP kiterjesztése a városban foglalkoztatottakra a gazdasági szereplők bevonásával.

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.

A Szeged Pólus Nonprofit Kft. a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 100 %-os tulajdonában lévő fejlesztési társaság. A cég eredeti feladat meghatározásának megfelelően ellátja az elsősorban a tulajdonos feladatkörébe tartozó szegedi projektek menedzsmentjét. Az alapító okiratában a társaság céljai között szerepel többek között a fejlesztési pólus koncepció továbbfejlesztése és menedzselése, illetve gazdaságfejlesztési tevékenység.

Társaságunk jelenleg 3 kiemelt projekt menedzsment feladatait látja el, ez magában foglalja a projekt teljes körű lebonyolítását kezdve a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a szakmai megvalósítási részben való folyamatos jelenlétig. Társaságunk éveken át ellátta a Szoftver Innovációs Pólus Klaszter klasztermenedzseri feladatait: a klaszter akkreditálását lebonyolítottuk, folyamatosan pályázat figyelési tevékenységet folytattunk, illetve a több mint 40 tagból álló klaszter operatív feladatait elláttuk.

Klasztertagok által alapított projektcéget (SCM 2009 Ellátási lánc Monitorozó Fejlesztő, Innovációs és Szolgáltató Kft.) pályázatát támogatásra érdemesnek minősítették. A pályázat tervezett összköltsége 539.000.000 Ft. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségeinek 50%-a, azaz 269.000.000 Ft. A társaság tulajdonosai kivétel nélkül a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter tagjai. 2010. július 1-én indult el. Klasztertagok által alapított projektcégek pályázatot nyújtottak be a GOP-1.2.1. jelű pályázati kiírás alapján, amelynek az előkészületei 2009. I. negyedévében kerültek egyeztetésre. A pályázatok a 2009. április 15-i értékelési határnappal lettek beadva. Ebből az egyik pályázat nyert, melynek összköltsége 1.686.146.560,- Ft. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségeinek 50%-a. Mindkét pályázat esetében társaságunk aktív szerepet töltött be a klasztertagok által alapított cégek pályázati tevékenységében.

DEAK Kooperációs Kutatási Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság

A DEAK Zrt. alapítói a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia. A cég feladata, hogy a régióban lévő intézmények, főleg a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia területi intézetei számára megkönnyítse az ipari kapcsolatok kiépítését, illetve tovább menedzselje a már kiépült ipari kapcsolatok nem szorosan a kutatáshoz kapcsolódó részét.

Ennek érdekében főbb stratégiai céljai:

  • a tudásalapú gazdaság fejlesztése;
  • a korábbi sikeres ipari együttműködések folytatása és életben tartása;
  • a kutatás és az ipar kapcsolatának erősítése, katalizátor szerep betöltése a kutatói és gazdasági szféra közötti együttműködések erősítésében (Az egyetemi tudás „értékesítése” révén az ipari partnerek számára „belépési ponttá” kíván válni az Egyetem/Kutatóintézet felé.);
  • egyetemi/akadémiai kutatások közelítése a valós gazdasági elvárásokhoz az ipari igények közvetítése által;
  • minél több ipari igényen alapuló projekt generálása: források, pályázati lehetőségek felkutatása, új ipari partnerek, piaci szereplők keresése és bevonása a K+F folyamatokba;
  • K+F folyamatok menedzselése, hatékonyság javítása, szinergiák kihasználása;
  • profi szolgáltató partnerré válni mind a kutatók, mind a K+F eredményeket (potenciálisan) használó vállalatok számára;
  • határon átnyúló innovációs kapcsolatok kiépítése.

A DEAK Zrt. főbb szolgáltatásai:

  • adminisztratív szolgáltatások (pl. jogi szolgáltatások, dokumentáció, könyvelés, minőségbiztosítás);
  • menedzsment szolgáltatások;
  • technológiai transzfer szolgáltatások;
  • partnerkeresés: a kutatói/egyetemi és az üzleti szféra közötti kapcsolat erősítése, új együttműködési formák kidolgozása. Ezt támogató innovációs vagy más néven „Kompetencia adatbázis” fejlesztése és működtetése;
  • marketing támogatás: az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek esetében a tájékoztatási kötelezettséggel és nyilvánosság biztosításával kapcsolatos kommunikációs feladatok elvégzése, tájékoztató kiadványok elkészítése, sajtótájékoztatók szervezése, projektek eredményeinek széles körű kommunikálása, illetve a honlap frissítése;
  • rendezvények szervezése: általános K+F+I témájú rendezvények, illetve egy-egy speciális ipari szektorral, technológiával kapcsolatos konferenciák, szakmai találkozók szervezése és lebonyolítása a tudományos és a gazdasági szereplők számára;
  • vállalati tanácsadás nyújtása szervezetfejlesztés, marketing, és technológia, termékfejlesztés szakterületeken;
  • üzleti tanácsadás: fejlesztési igények azonosítása, erre alapuló projektötletek kidolgozása, a megvalósításhoz szükséges komplex szolgáltatások (forrásbevonás, innovációs tanácsadás, vállalkozásfejlesztési és iparjog védelemi tanácsadás, marketingszolgáltatás) biztosítása és közvetítése ipari partnerek és egyéb vállalkozások számára;
  • projektmenedzsment, pályázat előkészítés: innovációs pályázatok előkészítésében és menedzselésében végzett szakmai segítségnyújtás;
  • alternatív energiahasznosítást célzó projektek műszaki előkészítése, projektmenedzsmentje;
  • klasztermenedzsment.

A DEAK Zrt. elsősorban adminisztratív és technológia transzfer szolgáltatásokat nyújt, illetve folytatja azokat a regionális tudásközpont projekteket, amelyek a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóintézet és a Dél-Alföldi régióban működő ipari partnerek közreműködésével valósultak meg az elmúlt évek során.

A DEAK Zrt. tevékenységét az alábbi öt kiemelt kutatási területen fejti ki:

  • Élettudományok
  • Ipari biotechnológia
  • Agrobiotechnológia
  • Informatika
  • Innovatív társadalomtudományok

A DEAK Zrt. kiemelt kutatási területei között megtalálható a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából fontosnak ítélt valamennyi szakmai terület: a kísérletes és humán orvostudományok, állatorvos tudományok, gyógyszerészeti tudományok, biotechnológia, agrártudományok, egészségtudományok, energetika, közlekedés, elektronika, méréstechnika, irányítástechnika, hulladékkezelés, környezetvédelem, szennyvízkezelés, környezetbiztonság, vegyészet, számítógépes hardver, adatbázis kezelés, digitális rendszerek, számítógépes programozás, hírközlés, távközlés, anyagtechnikák, gépészet, finommechanika, nanotechnológia, gyártás technológia.